Comoediae ~ viginti A Joach. Camerario et Joan. Sambuco olim emendatae... Additi sunt plus quam 300. versus, qui passim desiderabantur. Editio caeteris longe correctior.

Francofurdi, 1593. Apud Joannem Wechelum, sumtibus Nicolai Bassaei.
847p.
Plautus vígjátékainak a neves hazai humanista, Zsámboky János által javított szövegű, a magyar nemzeti bibiliográfiában nem regisztrált kiadása. E mű Zsámboky saját, gondosan összeállított kéziratgyűjteménye alapján indított kiadói programjának egyik legjelentősebb állomása volt. A legtöbbször szerepe csupán arra korlátozódott, hogy az ő kézirata szolgált a javított kiadás alapjául, alig néhány alkalommal mondható el — így például e szöveg esetében — hogy a filológiai munkát is ő maga végezte. A neves nyomdász-kiadónak, Plantinnek személyes hangú levél kíséretében küldte el Camerarius korábbi — addig alapvetőnek tartott — Plautus-kiadásának egy példányát, margóján saját jegyzeteivel és kiegészítéseivel. A kötet előszavaként olvasható levélben az ókori auktorról alkotott véleménye mellett családi ügyeket is tárgyal. A mű tehát teljes mértékben Zsámboky szellemi teljesítményének tekinthető, ezért is vette fel első kiadását (Antwerpen, 1566) a hazai szerzők külföldi munkáit összegyűjtő bibliográfiájába Szabó Károly. Példányunk további érdekessége, hogy a következő magyarországi humanista generáció egyik tagjának, Stephanus Xylandernek a tulajdonában volt. Ő eredetileg Holtzmann néven született 1572-ben lőcsei polgárcsaládban. 1591-ben a szokottnál változatosabb utat bejáró nyugat-európai peregrinációra indult. Azon ritka hazai diákok közé tartozott, aki szülővárosa támogatásával Wittenbergben filozófiai magisztrátust szerzett. Hazatérve több szepességi város után Szepesváralján volt lelkész és a 24 szepesi város testvérületének vezetője (esperese) egészen 1619-ben bekövetkezett haláláig. A kötetet minden bizonnyal peregrinációja során, talán épp Wittenbergben szerezte be. Erre utal kötése, az első táblát ugyanis a Német-római Császárság, hátát pedig Ágost szász választófejedelem címere díszíti. Az első kötéstábla belső felére saját kezűleg jegyezte be egyik költeménye egy disztichonját. A források szerint hazahozott könyvei a lőcsei tűzvészben jórészt elégtek, úgy tűnik azonban e darab szerencsésen túlélte a pusztulást.
Vaknyomásos, korabeli bőrkötésben. Poss.: Stephanus Xylander

RMK III 0; VD16 P 3393.

139. árverés - 192. tétel < >

139. árverés - 192. tétel
< >