136. árverés - 413. tétel
Erasmus, (Desiderius Rotterdamus) Roterodamus
Adagiorum chiliades ~ quatuor cum dimidia ex postrema autoris recognitione
|
| Basileae, 1551. (per Hieronymum Frobenium.) |
| (96)+1071+(1)p. Hiányzik 9 levél (191-206., 1071. old.) |
| Erasmus nagyhatású közmondás- és aforizmagyűjteménye első alkalommal 1500-ban jelent meg, 1508-ban látott napvilágot bővített kiadása, amely Európa-szerte népszerű könyvvé vált, vállalkozásának számos követője akadt. Példányunk ékes példája annak, hogy Ersamus munkássága miképpen terjedt el és vert gyökeret itthon. Címlapját, az előzéklapokat és a kötéstáblák belső oldalát áttekintve magyarországi és erdélyi tulajdonosok impozáns tablója bontakozik ki. A vélhetően első bejegyzés Petrus Balthasartól származik, aki elmondja, hogy a kötetet Katatfalvi Gál (Gallus) vásárolta 1585. március 14-én 1 Ft. 85 dénárért, majd Csáky Anna, Prépostváry Bálint felesége jóvoltából Csengeren átadta neki. Katatfalviról ismert, hogy 1578-ban Wittenbergben tanult, minden bizonnyal a módos házaspár költségén. Prépostváry kora fontos személyisége volt, számos török ellenes hadisiker kötődik nevéhez, ekkoriban Nagykálló kapitányi tisztségét töltötte be, később az egri vár kapitánya, kassai főkapitány, királyi tanácsos lett. Petrus Balthasar monogramja a címlapon is megtalálható. Az ő rokona lehetett Joh(annes) Balthasar. Ezt követően került Erdélybe a kötet, 1604-ben Georg Helmer könyvkereskedőtől vásárolta meg Brassóban Michael Coriarius. Talán ugyanerre vonatkozik az első kötéstábla belsejének sarkában álló: "Emptus R 2 d 50. 1604. június 22." megjegyzés. Később gyorsan váltogatták egymást a brassói tulajdonosok, 1605-ben már Stephanus Schafferé volt, aki többször is feljegyezte nevét. Andreas C. (?) Coronensis birtokába 1607-ben került. Dátum nélkül áll Valentinus Plocker, Marcus Helnerus Coronens(is) neve. Georg Rost inkább már a XVIII. században forgathatta. Ifjabb Christianus Servatius 1717-ben jutott a birtokába. Az utolsó datált adat szerint Brassóban vásárolta meg másfél évszázaddal hazánkba kerülése után Szotyori István kézdivásárhelyi lakos 1735. VIII. 8-án. |
| Korabeli görgetőkkel és egyes bélyegzőkkel díszített, vaknyomásos, fatáblás bőrkötésben. Az előtáblán apró hiánnyal, a háttábla enyhén sérült. Viseltes darab. |
|
| VD16 E 1947.; BNH Cat 0 |
|
|
