A la Haye, 1739. Neaulme.
1t. (rézmetszetű portré)+(6)+446p.+1 kihajt. térk.; (4)+352p.; (4)+391p.; (4)+362p.; (4)+410p.; (4)+380+(92)p.
A nagylélegzetű történelmi munka a magyarországi forradalmakat tárgyalja 1000-től 1711-ig. Az előszó tanúsága szerint három szövegből áll össze: titkárának, César de Saussure-nek feljegyzései alapján latin nyelven írta meg Rákóczi az államalapítástól (az előszóban említett 1711-es időhatárral szemben) 1702-ig terjedő történeti munkáját. Ezt titkára, Louis Bechon fordította franciára. A folytatás a fejedelem leveleit, különféle írásait, békekötések szövegeit tartalmazza a Recrudescunt szövegével együtt (a fordítás szintén Bechon munkája). A második kötet újra kezdődő lapszámozással Rákóczi visszaemlékezéseit tartalmazza, a szabadságharc történetének elsőkézből való, dokumentumokkal is alátámasztott leírását, amit a fejedelem (mások szerint Bechon, illetve Brenner abbé) francia nyelven írt, majd később Bechon és Saussure átnézte. Rákóczi testőrkapitányára, Louis de Molitard-ra bízta a szöveget azzal a feltétellel, hogy csak halála után jelentetheti meg. A szöveg Párizsba jutott, majd a fejedelem 1735-ben bekövetkezett halála után kiadásra került. A mű végén Bethlen Miklós visszaemlékezése olvasható, amely az 1736-os amszterdami kiadás után készült. A nagyméretű (465 x 495 mm) térkép Guillaume Delisle francia térképész munkája. A műnek ugyanebben az évben kétkötetes változata is napvilágot látott.
Az első három, valamint az ötödik kötet aranyozott gerincű, enyhén kopottas, korabeli bőrkötésben, a negyedik sérült, későbbi félbőr-kötésben, az utolsó pedig enyhén sérült gerincű, korabeli félbőr-kötésben. Poss.: A harmadik darab címlapján a nádasdladányi Nádasdy-könyvtár bélyegzője, a negyedikben és a hatodikban Esterházy Miklós Móric gróf csákvári könyvtárának könyvjegye, az ötödikben pedig Szécsen Antal gróf könyvjegye található meg. Apponyi: 2450., Szántai: Delisle 4.

126. árverés - 305. tétel < >

126. árverés - 305. tétel
< >