100. árverés - 24. tétel
Czvittinger, (Dávid) Davidus
Specimen Hungariae literatae, virorum eruditione clarorum natione Hungarorum, Dalmatarum, Croatarum, Slavorum, atque Transylvanorum, vitas, scripta, elogia et censuras ordine alphabetico exhibens. Accedit Bibliotheca scriptorum qui extant de rebus Hungaricis
|
| Francofurti et Lipsiae, 1711. Jod. Guil. Kohlesii. |
| (14)+408+80+(4)p. |
| Czvittinger Dávid (1680-1743) műve tekinthető az első lexikális magyar irodalomtörténeti munkának: majd 300 literátor adatait (életrajz, műjegyzék) és a róluk való kritikai véleményeket gyűjti össze. Több német városban folytattott tanulmányokat, 1701-től Altdorfban tanult. Az itt töltött évtized eredménye a Specimen. Műve voltaképpen reakció Jakob Friedrich Reimmann: Versuch einer Einleitung in die historiam literariam insgemein (Halle, 1708.) című művére, melyben a szerző becsmérlően ír Magyarország irodalmi életéről, mondván, hogy magyar irodalmi lexikon összeállítása már csak azért sem lehetséges, minthogy ebben az országban elhanyagolják az irodalmat: a magyarok természetüknél fogva többre becsülnek egy jó lovat vagy egy fényes kardot, mint egy érdekes könyvet. Czvittinger felismerte, hogy a nemzetközi (el)ismertséghez szükség van egy átfogó munkára. Kutatásait jelentősen megnehezítette vállalkozásának úttörő jellege és az a tény, hogy a magyarországi könyvtáraktól elzárva dolgozott, főleg külföldi források alapján. Ez a magyarázata annak, hogy sok téves adatot közöl, és nem ismeri például Zrínyit, Gyöngyösit, Tinódit, míg a Németországba szakadt írókról megbízhatóan ír. A magyar irodalmat tágan értelmezi: az ókori Pannónia írói mellett Horvátországot is tárgyalja. |
| Korabeli félpergamen-kötésben. The present work can be regarded as the first attempt to write a lexically arranged Hungarian literary history. Contemporary half vellum. RMK III 4767. |
|
|
|
|
